|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Keglevich István 1992. augusztus 15.Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./1993. augusztus 15.A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./2000. május 2.A Kárpát-medence területén a hitleri és a sztálini egyházüldözés alatt rabságba vetett mintegy ezer pap, valamint a más módon meghurcolt több ezer szerzetes, apáca és hívő emlékére tartottak koncelebrációs szentmisét máj. 1-jén Budapesten, a Mátyás-templomban. A szertartást Regőczy István atya vezette. Az eseményt egy papi csoport kezdeményezte Rabpap Szolidaritás elnevezéssel. A Rabpap Szolidaritás által megfogalmazott írásos tájékoztató szerint az egykor meghurcolt kárpát-medencei papokat, akik közül ma már csak negyvenen élnek, más helyszínek mellett Kistarcsán, Márianosztrán, Recsken, a budapesti Markó utcában, Erdélyben Szamosújváron, a délvidéken Boribányán tartották fogva a börtönökben, koncentrációs lágerekben. A vértanúk közül sokaknak - így az egyház akkori főpapjának, Mindszenty József bíborosnak - az elmúlt tíz év alatt egyetlen szobrot, emlékművet sem állítottak. Tájékoztatójukban magyar holokausztnak nevezik a meghurcoltak tudatosan vállalt áldozatát, és felszólítanak arra, hogy emléküket ne hagyjuk feledésbe menni. A szentmisén II. János Pál pápa üdvözletét Keglevich István atya olvasta fel. /Szentmise a meghurcolt papokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./2016. április 7.A tegnapról a Holnap Után FesztiválonA 19-20 század fordulójának Magyarországa és a legnagyobb magyar színésznő életútja rajzolódik ki Lázár Kati szerda este Nagyváradon előadott monodrámájából. A Kripli Mari cím valójában nem árul el semmit abból az érzelmi gazdagságból, ami a nagyváradi születésű Lázár Kati, Jászai- és Kossuth-díjas színésznő előadásában megjelent. A monodráma anyagát Lázár Kati és Gyalog Eszter állították össze Jászai Mari naplói, levelei, visszaemlékezései, illetve számos más korabeli írás, dokumentum alapján. A szövegek hitelessége önmagában azonban nagyon keveset érne, ha azok nem társultak volna Lázár Kati hiteles előadásmódjával, aki előadásában az öreg Jászai Marit jeleníti meg. A Szigligeti Stúdió fekete termének előadóterében egy szobabelső képe tárul elénk – egy szék, egy asztal, ez utóbbin kisebb tárgyak, valamint egy fogas – ebben az enteriőrben emlékezik vissza Jászai Mari életére és pályájára, valamint a színpadi jelenben éli meg a nála évtizedekkel fiatalabb Plesch Jánoshoz fűződő szerelmét. Így mintegy egymásba fonódik múlt és jelen: a gyerek-, és fiatalkorra, a nagy színpadi dicsőségekre, valamint a megaláztatásokra való visszaemlékezés, és egy időskori szerelem jelenkori története, mely válással, tehát fájdalommal, szenvedéssel ér véget. Érzelem és történelem Lázár Kati érzékeny játékának köszönhetően átérezzük az immár idős tragika bizonytalanságát és érzelmi kiszolgáltatottságát egy olyan férfinak, aki csak eszközként használja fel őt saját karrierjének egyengetéséhez, ugyanakkor a 19-20. századforduló Magyaroszágának is hiteles képe rajzolódik ki egy intelligens művésznő szemléletén keresztül. Nem csak színházi, de kulturtörténeti csemege is tehát a Kripli Mari című előadás, amelyben a nagyar történelem és kulturtörténet ismert alakjai idéződnek meg: Szomory Dezső, Reviczky Gyula, Márkus Emília, Paulay Ede, Széll Kálmán, stb. stb. Nagyváradon örömmel konstatáljuk, hogy Jászai Marit kizárólag tehetsége okán hívta a nemzetibe a magyar színháztörténet kiemelkedő alakja, a Váradon méltán kultusz övezte Szigligeti Ede, de Paulay Ede is a pozitív figurák közé tartozik, nem úgy mint a Nemzeti Színház későbbi intendánsai, különösen Keglevich István és Festetics Andor grófok, akiknek ténykedése az úri Magyarország legeslegrosszabb hagyományait eleveníti fel. Lázár Kati monodrámáját a tavalyi A Holnap Után fesztivál keretében kellett volna bemutatni, akkor azonban elmaradt az előadás, szerencse, hogy a fesztivál szervezői pótolták ezt a hiányt. Bizonyíték erre a váradi közönség reakciója, amely felállva tapsolta meg a színésznőt a mintegy másfél órás előadás végén. Pap István erdon.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
